Ez sem az utolsó bejegyzés

Néhány nappal korábban.
Adam nyúz, hogy hadd blogoljon. Inkább elkezdek én írni, mert hát...

- … szóval ez most egy ilyen magyarázkodás, mert imádok magyarázkodni, és az elkövetkezendőkben úgyis csak ilyen „nem utolsó bejegyzések” lesznek ezen a blogon. A lényeg az, hogy nem tudom pontosan mit is vártam Adam blogjától, de azt hiszem valami többet. Bár ez nem csak a blogra igaz, hanem Adamre...
- Jajj fogd már be! Ez az én blogom! Engedj ide te szerencsétlen!
- ... Olyasmi lehet az egész, mint amikor szerelmes vagy valakibe, aztán miután felszáll a rózsaszín köd, rájössz, hogy egy seggfejt istenítettél. Oké, Adam egy seggfej, ez mondjuk nem újdonság, de nem pont az, akire mindig vágytam.
- Tudod, az benned a legjobb, hogy ha egy késsel vágod majd ki valaki szívét, akkor is azt fogod hangoztatni, hogy te valójában tök normális vagy.
- Most nem veszekedni akarok veled, csak összefoglalni, hogy mi a nagy helyzet, és miért nem lesz folytatása az MVR-nek meg az egész parádézásodnak a blogon egy jó ideig.
- Persze, persze, ahogy soha többi rá sem nézel a blogra, mi?
- Én is felkaphatom néha a vizet, nem?
- Néha?
- Na látod, pont az ilyen beszélgetések veszik el az időm rengeteg hasznos dologtól.
- De hát ezt élvezed!
- Még jó hogy élvezem, ha nem élvezném, nem csinálnám. Viszont sokkal több izgalmas dolgot csinálhatok, még ha a való életet most nem is vesszük számításba (mellesleg egy napom 10 órája minimum arról szól), akkor is egy rahedli új lény várja, hogy megismerkedjek velük. És ezt nem a neten fogom folytatni, mert amíg te itt szórakozol,addig sem a regényemet írnom. Veled meg tényleg szeretnék békét kötni. Vagy mi.
- Aha.
- Akkor megegyeztünk?
- Nagy lófaszt!

*

Adam hisztériázik, hogy csak Gizivel hadd beszéljen, és ígéri, akkor jól fog viselkedni, és nem fogja megállás nélkül szexuálisan zaklatni a karaktereimet.
Természetesen nem hittem neki, de túlságosan fáradt voltam ahhoz, hogy bármi mást csináljak, úgyhogy ráhagytam. Aztán meguntam.


- Na jó Adam, most már tényleg megyek olvasni. Konkrétan két órád volt, hogy ellegyél valamivel, és mit csináltál? Semmit. Ennyire vagy képes magadtól, csak lógni azon, akiről eldöntötted, hogy most életed szerelme.
- Hát bazd meg, oké? Mégis mit csinálhattam volna, ha csak Gizivel beszélhettem?
- Na látod, pont ez a gond. Hogy csak vele beszélhettél.
- Akkora egy picsa vagy!
- Fortyoghatsz amennyit akarsz, de attól még nem tudsz mit kezdeni nélkülem, ha tudnál már két éve kezdtél volna, de csak hülyítettél. Ahhoz meg túl sokat olvastam, hogy maximálisan hagyjam, hogy egy karakter hülyítsen. Amúgy is, olyan lökött vagy, csak George-ról kellett volna elkezdened pofázni és…
- Azt bírtad volna mi?
- ... Végeredményben ember, ráadásul nem is egy IQ-bajnok, úgyhogy ha ügyeskedsz, technikailag ki kéne tudnod nyírni.
- Fogsz te még nekem könyörögni, hogy nyírjam ki!
- Éppen emiatt vagyok nagyon bizakodó vele szemben. Addig is, ha az téged megnyugtat, hogy havi egyszer nethez engedlek, akkor...
- Havi? Ó, azért ez egy hét se volt babám!
- Most lesz, ne aggódj. A NaNoWriMo alatt rá se nézhetsz a gépemre. Megírom a sztorit nélküled, az egész kis világod nélkül, szóval addig vagy hisztériázol mint ahogy még Ravent se hallottuk, vagy lefoglalod magad.
- De persze attól rögtön felhúzod magad, ha átcuccolnék máshova!
- Még jóhogy! Szeretlek. Nem mehetsz te sehova. Bezonyám, így jártál.
- Ki foglak csinálni.
- Szeretnél fogadni?
- Az előbb mondtad, hogy szeretsz engem, tehát úgysem leszel meg nélkülem... Oké, vágom.
- Szar ügy mi? Egyébként minél kevesebbet nyaggatsz, annál előbb végzek a sztorival – ma is írhattam volna ahelyett, hogy a nagy semmi történik veled - , és ha az kész akkor majd visszatérek a kis „én vagyok a világ közepe démonocska” történeteidhez. Ha meg nem kapod össze a méltóságod, akkor inkább arról fogok tudósítani, amit Raven összeeszkábál. Megfogadtam, hogy hasznosan fogom tölteni az időm, és ebbe nem tartozik bele, hogy állandóan veled veszekszem, mintha házasok lennénk akinek ez a hobbijuk. Élvezem, de attól még nem hasznos.
- Mert hülyepicsás tinisztorit írni aztán kurvára hasznos!
-Tinisztorinak tinisztori, és igen, lehet hogy Nat hülye picsa, de már nem az a lényeg. Szóval most már hasznos. Be akarom fejezni. Magamnak, hogy azt mondhassam, hogy kész. Ha nem is lesz tökéletes, legalább közelítsen a jóhoz. Ha a NaNo egy hónapja alatt nem haladok semmit vele, akkor… akkor visszatérek hozzád, hozzánk, a fantasztikus kis blogodhoz. Addig is legalább van időd agyalni rajta, hogy tudnál nagyobb tömegeket magadhoz vonzani. Legyél rocksztár, vagy valami ilyesmi.